Kelep-perec

Az abszolút kedvencem a meddőséget érintő - jellemzően kéretlen - jótanácsok sorában. Egyszerűen zseniális...:O

Miről is van szó? Jellemzően olyan emberek, akiknek lényegét tekintve lövésük nincs róla, hogy min is megy keresztül egy átlagos pár a meddőséggel töltött "hobbiévek" alatt, elkönyvelik, hogy na ez itten - jellemzően a női érintett - jól rágörcsölt... Általában a következő két csoport valamelyikéből kerül ki a véleményformáló az én tapasztalataim szerint:

• Aki még túl fiatal ahhoz, hogy érdemben belegondoljon abba, miről is van szó. (Kis túlzással) olvasta a múlt havi Cosmóban, hogy van ilyen, hogy rágörcsölés, és hopp, talált is éppen egy helyzetet, ahol ezt az infót bedobhatja. Nem akar még gyereket, nagyon nem, Isten ments, és összességében nem igazán érti, hogy idősebb korban miért kattannak be ettől az emberek, de ha már bekattantak, miért nincs még gyerekük. Ja, biztos rágörcsölnek... (Ezen a ponton fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a huszas éveimben én sem bírtam felfogni, ha belefutottam egy, a harmincas éveikben járó párba, ahol még nem volt gyerek. Mondjuk annyi eszem volt, hogy kérdezni soha nem kérdeztem, pláne nem kezdtem el ötletelni...)
• Akiknél pontosan annyi gyerek érkezett a családba pontosan akkor, amennyit és amikorra terveztek. Szóval náluk a Sanyival lement ez a gyerekdolog olajozottan, és nem értik, hogy mások mit nyavalyognak ennyit ezen a témán...

Ez a "ne görcsölj rá" most tényleg iszonyú trendi. Én meg hülyét kapok tőle. Pontosan azért, akiktől, amilyen kommunikációs helyzetekben részesülni lehet ebből a jótanácsból. És igen, nem vitatom, hogy van olyan, hogy teljesen egészséges emberek az elején kicsit rápánikolnak a gyerektémára, és akkor van pár hónap aggodalom, amitől esetleg tényleg el tud egy kicsit csúszni a gyerek érkezése, de na bumm, egy kis lazítás vagy környezetváltozás ilyenkor általában segít. Évekig elhúzódó problémákkal, komoly betegségekkel viszont egész más a helyzet...

Szóval mindenkinek, aki szereti osztogatni ezt a "jótanácsot", összeállítottam egy kis gyakorlatsort. Akinek van kedve, próbálja ki, aztán a végén még majd kérek valamit. Íme:

1. Tűzz ki magadnak egy célt. Legyen fontos, és legyen valami olyasmi, amit minél előbb szeretnél elérni, és egész hátralévő életedben foglalkozni akarsz vele. Legyen valami olyasmi, aminek a hiányára egyelőre nincsen közép- és hosszútávú "B" terv a fejedben.
2. Ez a cél minden évben pontosan tizenkétszer ne sikerüljön. Se többször, se kevesebbszer, de ennyi legyen meg. Mindegyik kudarc után egy kicsit kezdj el azért reménykedni, hogy legközelebb hátha sikerülni fog.
3. A tizenkét kudarcélmény közül legyenek olyanok is, amiket valamilyen átlagon felüli előkészület előz meg, az a lényeg, hogy valamilyen sok pénzbe kerülő és macerás többleteljárás segítségével érd el ugyanazt a kudarcot, mint az adott évben a többi "egyszerűbbet".
4. Azon kívül, hogy tudsz néhány akadályról, ami megnehezítheti a célod elérését, tulajdonképpen semmivel ne legyél lemaradva a cél eléréséhez szükséges képességek szempontjából, mint a veled azonos/hasonló helyzetben lévők. Mégis nagy gyakorisággal tapasztald meg azt, hogy a cél elérése másoknak nem okoz különösebb nehézéséget, sőt jellemzően azoknak sikerül, akik töredékannyi erőfeszítést sem tesznek érte, mint te. Sőt, olyanok is érjék el ezt a célt a környezetedben, akik kifejezetten nem is akarták, és emiatt panaszkodnak.
5. A pénz nagyon fontos. Szórj el erre a célra rengeteget belőle, maximum kis részeredmények elérése mellett.
6. Az idő is lényeges. A cél elérése érdekében fontos, hogy gyakran kelljen - természetesen kizárólag munkaidőben - ügyeket intézned, sakkozz a munkáddal és az ügyintézéshez szükséges idővel. A szabadságaidból is kelljen bőven erre áldozni.
7. A 6. ponthoz kapcsolódóan működtess egy komplett hazugsággyárat. Mivel az alapkoncepció az, hogy nem akarsz beszámolni a célról a munkahelyeden, amikor ezzel kapcsolatban ügyintézel munkaidőben, hazudnod kell. Ezért a lakásodban nagy rendszerességgel fog beütni az apokalipszis, a víz-, gáz-, fűtés-, stb. szerelők egymásnak adják majd a kilincset, minden problémás rokon minden problémájában neked kell majd segítened, és nagy gyakorisággal támadnak majd meg különböző nem veszélyes, de viszonylagosan sürgős orvosi ellátást igénylő betegségek (felülreprezentáltak a fogászati, fül-orr-gége és bőrgyógyászati problémák). Komoly logisztikát igényeljen fejben tartani, hogy legutoljára mit hazudtál és mit fogsz hazudni legközelebb.
8. Egy idő után durranjon el az agyad, rájössz, hogy lesz@rod mindenki véleményét, és számolj be a célról és az ezzel kapcsolatos nehézségekről a munkahelyeden. Ezután mindenki kérdezgetni és sajnálni fog, viszont a 7. pontban szereplő hazugsággyár legalább bezárhat.
9. A munkahelyeden éveken keresztül tartó szakmai stagnálásra rendezkedj be, mivel először azért nem vállalsz el semmilyen komolyabb feladatot, mert úgyis mindjárt sikerül a cél (ami ne legyen összeegyeztethető egy munkahelyi előlépéssel), később pedig már ők nem bíznak rád komolyabb feladatot, mert bejelentetted, hogy neked most éppen milyen célod van.
10. A cél elérése érdekében macerás és esetenként kifejezetten kellemetlen/fájdalmas eljárásokon kelljen részt venned.
11. A cél elérése érdekében több szempontból szigorúan be kelljen szabályoznod az életedet, pl. az étkezések rendje és tartalma ne legyen mindegy, kifejezetten sokféle gyógyszert kelljen szedned, ne legyen mindegy, hogy melyiket mikor, és úgy általában az egyéb programjaidat az határozza meg, hogy kell-e éppen a cél elérése érdekében bármilyen eljáráson részt venned.
12. Minél inkább halad előre az idő, annál rosszabb esélyekkel indulj a cél elérésére.

Hát, ez lenne a feladat. És csak annyit szeretnék kérni, kedves "Ne görcsölj rá!" tanácsot osztogató, hogy ha ezt a kis gyakorlatsort néhány éven keresztül elvégzed, és utána is úgy érzed, hogy te töretlenül menetelsz a célod elérése felé, és MÉG MINDIG NEM GÖRCSÖLTÉL RÁ, akkor kérlek, nagyon sürgősen vedd fel velem a kapcsolatot, és én szó nélkül indulok hozzád Nem Rágörcsölési Tanácsadásra...